Október

Nos, leadtam végre a szakdogámat, szóval most lelkiismeret furdalás nélkül lézenghetek a neten és írhatok blogot meg hosszú e-maileket.



Az október eleje szuper volt, jó mozgalmas. Úgy kezdődött, hogy a belga rokonság megelégelte, hogy csak ők nem ismerik még Mikeot, szóval a szülinapomra megleptek 2 vonatjeggyel!

Elindultunk 2 nagy bőrönddel a három napra, ugyanis jól kitaláltuk, hogy majd Domi elviszi kocsival Belgiumba az én éves lekvárfogyasztásomat, és milyen jó hogy akkor csak onnan kell hazavinni. Be is jött a terv, simán hazagurítottuk őket. A bőröndöket meg, hogy ne legyenek üresek, telepakoltuk angol sörrel meg csokival, és persze a gyerekeknek ajándékokkal.

Az első probléma ott adódott, hogy Mike otthon hagyta az útlevelét. Én nem izgultam, mert hát személyivel is lehet utazni. Mint kiderült, ez kettőnk közül csak rám volt igaz... Angliában nincs személyi, hanem személyi+lakcímkártya+jogosítvány van egyben, és tutira nem érvényes határátlépésre. Tehát ott álttunk a londoni pályaudvaron, majd bevonultunk a kedves francia határőr irodájába, hogy akkor most mi is legyen. A jegyeket át tudta volna rakni nekünk, de az utolsó vonatot se értük volna el (London-Brüsszel kb 2 óránként közlekedik), másnap reggel meg...csak pár napra mentünk, nem akartam így kezdeni. Szóval elkezdtem magyarázni, hogy engedjen már át minket, és holnap futárszolgálattal Mike anyukája feladja az útlevelet ami másnap reggel 10re ott lesz. Valamit jól csinálhattam mert egy fél óra után beadta a derekát (aki ott volt Berlinben, amikor azt magyaráztam a BKV néninek, hogy mi tutira nem direkt blicceltünk a metrón, na valami hasonló volt itt is.) Az volt a kikötése, hogy akkor valaki faxolja el neki most azonnal az útlevelet.

Riasztottuk Mike anyukáját. Az volt a jó, hogy én tudtam, az útlevél az éjjeliszekrényen van. Meg azt is tudtam, hogy úgy hagytam ott a lakást, hogy szuperül rend volt mindenhol, kivéve a hálószobában, mondván oda miért menne be amikor jön a cicákat etetni. Szóval szétválogatott szennyeshalmok és kinyomtatott cikkek hevertek mindenhol. Nagyon örültem neki, hogy ez a kép fogja fogadni, amint belép.... De végül szerencsére sikerült megoldani!

Éjfél körül értünk oda, persze pálinkával fogadtak minket...meg frissen sült lasagnával illetve belga sörrel. Kb. 3ig fent voltunk, szegény Timi másnap dolgozni ment... De jó volt! Úgy zuhantunk az ágyba mint két zsák. Másnap kora reggel viszont amikor meghallottam a gyerekek kiabálását, kipattantam az ágyból mert utoljára nyáron láttam őket kb 4 órára előtte meg 2010 októberében. Legnagyobb örömömre Yannick is boldogan fogadott, ő nem szokott annyira szeretni mint Emma :) A gyerekek jöttek hozzám, franciául kérdezve hogy hol a herceg? Nem értettem miről beszélnek, majd Domi felvilágosított, hogy azt mondta nekik, hogy jön Csőri meg az ő hercege (királylány/hercegnő láz van épp, ha valaki nem találta volna ki.) Emma később mondta is, hogy Mike jó herceg, de neki majd szőke kell :)

A hosszú hétvége szuper jó volt. Csak Namurben voltunk, nem akartunk Brüsszelbe menni, hanem inkább a családdal pihizni. Iszonyat jó idő volt, szoknyás, spagettipántos - Belgiumban, októberben!!!! Úgyhogy a kertben játszottunk sokat. Szerintem a második napra mindenki teljesen feloldódott, legalábbis Yannick teljes erővel simán belerohant Mikeba is, szóval szerintem elfogadták. Csináltunk kakaós csigát is, Emma+Mike gyúrta a tésztát és játszottunk csomó tök jó játékot (le a kalappal a játékgyártók előtt, az összes 3-5 éveseknek kitalált cuccot mi is nagyon élveztük!) A "háziak" meg nagyon vendégszeretőek voltak, mint mindig:) Íme néhány kép:

őszi Namur 

kisvasúton

Domi+Yannick

bunyó

karatekölyök :)

játszunk játszunk - Timi és Emma asszem valami süteményről egyezkedik

kakaós csiga gyártás

Persze a UPS csomagküldő által egy vagyonért feladott útlevél nem érkezett meg pénteken reggel 10ig, ahogy kellett volna neki. Mike elkezdett telefonálni, nagy nehezen megtudtunk, hogy annak ellenére, hogy a hajó (ami átvitte volna Angliából Franciaországba) indulása előtt már 10 órával ott volt a csomag, ez alatt a 10 óra alatt nem sikerült a raktárból a csomagtérbe tenni. Mondták, hogy visszatérítik a pénzt, és hétfőn megjön. Mi meg mondtuk, hogy jó, de szombaton szeretnénk hazamenni... Mire közölték, hogy bár az angol raktár szombaton dolgozik, a belga nem, szóval erről ennyit. Ekkor elindult a telefonálás: Domi hívta franciául a vonattársaságot, akik átirányítottak a rendőrségre, majd a pályaudvarra, Mike pedig angolul az angol nagykövetséget Brüsszelben....és mindenki csak azt mondta, hogy a határőrtől függ, hogy visszaengedik-e. Ha jó fej, nem lesz gond, ha hisztis, akkor igen... Végül Mike 10 percet állt az útlevél ellenőrzésen, majd átengedték - angol állampolgár, megy Angliába, nem nagyon érdekelte őket. Szóval így jártuk meg Belgiumot útlevél nélkül, sok sok liter sörrel a bőröndben!

Nagyon jól éreztük magunkat, ezúton is köszönjük a vendéglátást! 

Következő hétvéégn Amszterdamban voltam, kis családommal a Schiphol reptéren találkoztunk - úgy vettük a jegyeket, hogy senkinek se kelljen sokat várni, a londoni és a pesti gép kb. 50 perc különbséggel szállt le. Amszterdamba már régóta készülünk, mert Apa sokat járt munka miatt és mindig ígérte, hogy nekünk is megmutatja. Szuper helyen laktunk, a belváros közepén, jól be tudtunk járni mindent, alig kellett villamosozni. 

Voltunk a virágpiacon - most főleg hagymákat árultak, mert most kell elültetni, virág kevés volt. Voltunk még a Van Gogh múzeumban, gyémántmúzeumban, Rembrandt múzeumban - és mind szuper volt. Bejártunk mindent amit lehetett, esténként majd leszakadt a lábunk. De nagyon tetszett!!! Hajókáztunk is a kanálisokon, este, ami iszonyat jó volt, mert ott nem divat a függöny és be lehetett látni a gyönyörű házak ablakán - hatalmas belmagasság, elegáns bútorok voltak általában. És persze leskelődtünk a lakóhajókba is, nagyon fura volt, teljesen rendes lakás benyomását keltette sok (azok, amik eleve ennek lettek építve, tehát kívülről csak egy nagy tégla az egész.) De a 'hajó' lakóhajók is jók voltak, legtöbbjük szépen fenn van tartva. 

Persze ettünk is finomakat: indonéz, kínai és urugay-i éttermekben voltunk (a híres neves holland konyha kimaradt..). És persze az elmaradhatatlan gofri.... Voltunk az Albert Cuyp piacon is, nagyon élveztük a sok szép gyümölcsöt/halat/sajtot. 

random kanális

gofri a zuhogó esőben

saaaajt :D

Heineken múzeum, régi reklámok megtekintése folyik éppen

Ezek után az utazások után következett némi tanulás. Közben azért volt idő ültetni némi fűszernövényt. A nagyokat így vettük, a kicsiket magból neveltük. Ezek régi képek, már nagyon nagyok!!!! 

kicsi

nagyobb: chili, snidling, kapor, petrezselyem

ők így jöttek: rozmaring, zsálya, bazsalikom, kakukkfű

Voltunk Brightonban, Sadie szülinapját ünnepeltük. Nagyon-nagyon szuper volt. Ez már leadás után történt, jó társaság, jó kaja, mi más kell egy vacsorapartihoz? Örült az ajándéknak is, ami egy késélező volt (tudtuk, hogy szeretne, bármilyen bénának is hangzik h ezt adtunk neki:D)  

az ünnepelt!

Hát, ennyi. Pár nappal ezután Magyarországra repültem, most pedig családi nyaralás folyik nagyban. 

Puszi!